Nick település határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A Kis-Rába természetes oldalága a Rába folyónak, melyből a nicki műgát előtt 200 méterre a folyó bal partján ágazik el. A Kis-Rábában lévő vízmennyiséget a kiágazásban zsiliprendszerrel lehet szabályozni. A leágazás kezdettől fogva árvízvédelmi szempontból az egyik legveszélyesebb szakasza a Rábának, emiatt már 421 éve töltést építettek, mely a mai napig is szükséges. A gyors folyású oldalág vize egykor malmokat hajtott. A Miklós-majorig terjedő szakasz végig szabályozott, a vízfolyás mindkét oldalán gátrendszer van kiépítve. A toroktól a Miklós-majorig nagyesésű a folyóvíz, ezen a víz áramlási sebessége és oxigéntartalma nagyobb, mint a Rába folyóé. A víz szélessége 10-15 méter között váltakozik. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderos. A halfauna szempontjából a Kis-Rábában azonos halak élnek, mint a Rábában, mivel nincsenek lassú folyású szakaszok, mindenütt 1,5-2,3 m/sec. a vízsebesség, ezért itt tartósan az áramlást kedvelő reofil fajok tudnak megmaradni. A befolyó mellékágak lassan folyó vizébe - pl. Geráb, Kőris patak, Répce árapasztó csatorna - a limnofil fajok vannak túlsúlyban. A Kis-Rába fő halai a márna, balin, paduc, harcsa, csuka, keszegfélék A Kis -Rába 3,5 km-es Vas megyei szakasza könnyen, jól meghorgászható műlegyes és pergetős pálya.

Vadvizi mozgóképes felvételek

megtekinthetőek a logóra kattintva az

SZTV ONLINE letölthetőanyagok

menüpont alatt.