Csörötnek a Rába folyó által kettészelt kis vasi település.
A falu mind a történelmi Őrség központjától, mind a legnyugatibb várostól - Szentgotthárdtól - 10 km-re fekszik.
Hagyományai, szokásai és nyelve alapján sokan az Őrséghez sorolják, de szorosabban az ún. Rába-vidék egyik meghatározó települése.

Természeti adottságait tekintve változatos domborzattal rendelkezik.
Területének nagy részét a Rába folyó meanderezése folytán kialakult, dús fűvel borított legelők, rétek és tápanyagban gazdag folyami hordalékkal borított, szántókkal tarkított völgy képezi.
Sajnos az állattenyésztés háttérbe szorulása miatt ezeken a réteken az évszázados legeltetés megszűnt, ezért némelyek parlagon hevernek - ugyanakkor ezáltal kiváló költő- és búvóhelyet biztosítanak számos védett vízi madárfajnak. E területek nagy része védetté is vált a 2002-ben alakult Őrségi Nemzeti Park keretén belül.
A folyótól távolodva a talaj minősége erőteljesen megváltozik, és a falut délről határoló
dombvonulathoz közeledve a kötött agyagtalaj az uralkodó.

A település átlagos tengerszint feletti magassága: 209 m. , míg a legmagasabb pontja az ún. Huszászfelső (297 m).
Növényzete sokszínű: a folyó közelében az árterek és lápos területek sajátos növénytársulásai, tőle távolodva a vegyes és tűlevelű erdők teszik változatossá a tájat. Erdei apró- és nagyvadakban gazdagok - kiváló vadászterületek, a Rába folyó tisztavizű érintetlen világa halakban gazdag horgászparadicsom és a vízitúrázók kedvelt folyója.

A falu történelmét tekintve középkorinak mondható. Első írásos említése - Chyrenuk formában - 1350-ből származik.

Történelmét, sorsát több tényező befolyásolta.
Egyrészt földrajzi fekvése, ami a keresztező utak találkozása és a Rábán átívelő hídja miatt fontos szerepet játszott az idők folyamán a település gazdasági szerepének kialakulásában.
Másrészt a szentgotthárdi ciszter apátság közelsége - minden bizonnyal a falu az apátság egykori majorjából fejlődött ki.

E tényezők együttes hatása a környék központjává tette, aminek bizonyítéka többek között a volt apátsági kocsma, ahol a hídvámszedési és borkimérési jogaikat gyakorolták a ciszterek.
Jelenleg ezen épület helyén a község "főtere" helyezkedik el az 1944. november 1-i II. világháborús bombázás ártatlan áldozatainak emlékére állított emlékművel.

Jelentős igazolása a község korábbi központi szerepének a szentgotthárdi csatát követően a török hadak által lerombolt, de 1721-ben kőből újjáépült malom jelenleg is álló épülete, amelynek egy részében ma vízi erőmű működik.

A községtől délre helyezkedik el a napsütötte lejtőkkel megáldott Szőlőhegy, a környékbeli lakosok kikapcsolódásának és pihenésének kedvelt színhelye.
A Szőlőhegyen átvezető turistautak mentén (Rába völgye gyümölcsút), az erdő mélyén hűs vízű forrás (Kuti-rét) és egy csodálatos kis kápolna található (Sáfár-hegy), ahol minden éven a hagyományos Mária-napi búcsút ünnepeli a falu, emlékezve az egykor itt álló településrészre.

Építészetileg kiemelkedő szépségű az 1985-ben modern stílusban épült római katolikus templom és a mellette elhelyezkedő - mediterrán vonásokat viselő - keresztelő kápolna.

Jelenleg a település a környék egyik közigazgatási, oktatási és gazdasági központja, amelyet 3 települést szolgáló körjegyzősége, körzeti iskolája, óvodája, kisebb üzemek (gyümölcs és gombaszárító üzem, faüzem, építőipari vállalkozás, stb.) jellemeznek.

Az itt élők nagy szeretettel és odaadással gondoskodnak falujuk értékeiről, amiket - vendégszeretetüket bizonyítva - szívesen ajánlanak a községükbe érkezőknek is.

Csörötnek, 2005. március 3.

Kocsis Zsolt
polgármester